Near-Vertical-Incidence-Skywave - Függőlegeshez közeli behatolású térhullám, rövidhullámú terjedési mód, amelynek segítségével holtzóna nélküli rövidhullámú átvitel valósítható meg az adótól számítva legfeljebb 650 km-es távolságig, az alkalmazható frekvenciasáv: 1,8-15 MHz. A közel függőlegesen (90°) beeső hullámok terjedését elsősorban az ionoszféra legalsó D és legfelső F₂tartománya határozza meg. A közel függőlegesen kisugárzott jelnek nappal át kell jutnia a D és E tartományokon, majd vissza kell verődnie az F₂tartományról, majd vissza kell jutnia az E és D tartományokon keresztül - a célszerűen ugyancsak NVIS - vevőantennára. A nappali NVIS terjedés szempontjából figyelembe kell venni hogy az alacsonyabb frekvenciák (1,8 és 5 MHz között) lefelé haladva, a D tartományon átjutva egyre nagyobb csillapítást szenvednek. A legalacsonyabb használható frekvencia (LUF) az a jellemző alsó frekvenciahatár, amely felett a jel csillapítás nélkül átjut a D tartományon. A felső frekvenciahatár az a legmagasabb használható frekvencia (MUF), amely még visszaverődik az ionoszféra F₂tartományáról. Az F tartomány reflexiós tulajdonságai a naptevékenységtől való függőség következtében napszakonként, naponként, évszakonként és évenként változnak és függenek a földrajzi helytől is. Az NVIS terjedési mód előnyösen alkalmazható hegyvidéki, dimbes-dombos területek ellátására, ahol a hagyományos, optikai átlátást megkövetelő URH sávú rádióhullámokkal nehézkes a kívánt terület ellátása, lefedése.
