A távközlésben használt nagyfrekvenciás kábel, asszimetrikus tápvonal, amely egy belső vezető rézhuzalból és az azt körülvevő - egy vagy többszörös - sűrű szövésű, az oxidációnak ellenálló ónozott/ezüstözött réz (Cu) árnyékoló fonatból és/vagy Al-fólia árnyékolásból áll, amelyet tömör vagy habosított dielektrikum (PE, PTFE, PF, ASP) választ el a belső vezető értől. Az egészet külső szigetelő köpeny védi. A koaxiális kábelek fajtái: kültéri (földkábel, légkábel), beltéri (épületen belül, készüléken belül); A koaxiális kábelek legfontosabb műszaki jellemzői: hullámimpedancia [Ω], csillapítás [dB/100 m, adott frekvenciákon], árnyékolási csillapítás [dB, adott frekvenciákon]; kábel belső vezetőjének átmérője, kábel külső átmérője (köpeny), rövidülési tényező (a szigetelőtől függ), átvihető teljesítmény (adott frekvenciákon); Kapcsolódó szabvány: IEC 61196, CENELEC EN 50117
