Távközlési és műholdas lexikon, glosszárium

antenna
Az antenna egy olyan energiaátalakító, amely az elektromágneses hullámok vételét ill. adását végzi. Az antenna egy nyitott rezgőkör, amely az adási ill. vételi frekvenciára van hangolva. Adáskor az antenna a rezonanciafrekvenciáján sugározza ki a legnagyobb RF teljesítményt, illetve vételkor a rezonanciafrekvenciáján indukálódik benne a legnagyobb feszültség (azonos térerő esetén).
Az antenna sugárzása a tér különböző irányaiba illetve érzékenysége ezen irányokból nem egyenletes, hanem irányított. Az antenna rányítottságát az antenna iránykarakterisztikája írja le. Az adóantenna a betáplált teljesítményt az iránykarakterisztikával súlyozva sugározza ki, a vevőantenna pedig a beesési hullámot ezzel súlyozva veszi. Az irányított antenna egy térbeli szűrő.
az antennák típusai:
  • huzalantennák (egyenes dipólantenna, hajlított dipólantenna, monpólantenna, rombuszantenna, V-antenna, helix antenna)
    • lineáris antennák (dipól, monopól)
    • haladóhullámú antenna (rombuszantenna, helix antenna, keretantennák)
  • apertúra antennák (forgásparaboloid antenna, hengerparaboloid antenna)
Lásd még »»  izotróp antenna
0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W XYZ